2020. június 5., péntek

Mindig van valami


Ahogy megérkeztünk, alkalmunk sem volt levetkőzni, már öntötték a második pohár házi pálinkát. De csak ezt még! Meg kell kóstoljátok! Az egyik törköly, a másik alma. Finom nem? Záporoztak a kérdések, éhgyomorral, pakkal a hátunkon kezdtük magunkat igencsak jól érezni. Később leültünk az asztalhoz, és jött párom nővére, kezében az elmaradhatatlan telefonnal. Ő a TikTokról szerez magának híreket, és egyre csak nézte a képernyőt.

2020. június 4., csütörtök

Home Sweet Hell


„Home Sweet Hell!” – kiáltok fel mindannyiszor, amikor hazajövünk. A ház mindig sötéten magasodik a lakótelep zöldjében. Annak rendje és módja szerint lecsippantom a belépést, nyitom a belső kaput, és rátérek arra a folyosóra, amit minden látogató leginkább egy börtönhöz hasonlít.

2020. május 13., szerda

Vissza a jelenbe


A takarítás, a költözés és a lakásfelújítás trükkös dolog. Mindegyik másról szól, viszont abban megegyezik, hogy pakolás közben őszintén rácsodálkozol a talált tárgyakra. Mindegyik emléket őriz, általában jókat. Pillanatokra állsz meg nosztalgiázni. Elidőzöl a fesztiválos karszalagokon, az általános iskolás ellenőrzőn, füzeteken, órarenden. Az osztályképeken, a megőrzött leveleken, fényképeken, érmeken és tanúsítványokon. Előkerülnek az utált Júliák és Biancák, a hőn szeretett Galaktikák. A bulin lehányt szalagavatós nyakkendő. S csak azért is felpróbálod az inget, ami gimiben is kicsi volt rád.

Viharom is, tavaszom is


- Úgy érzem, én vagyok a világ legirigyebb embere. – mondta a kanapé karfáján kuporogva. Küzdött az előbukkanó könnyeivel, miközben a telefújt zsebkendőt gyűrte az ujjai között. – Örülnöm kéne, de nem tudok. Úgy érzem, mindent beleadok, és mások járják az uram. – szipogta.
A párja tanácstalanul bámult rá.

2020. március 31., kedd

Összeesküvés, csak elmélet


„Direkt indították el, mert a társadalmak nagy része elöregedő, és nem lehet mit kezdeni az idősekkel.”
„Direkt indították el, mert meg akarták nézni, mennyi idő alatt ér körbe egy járvány.”
„Direkt indították el, mert meg akarták nézni, melyik ország mit csinál válság idején.”
„Direkt indították el, mert túlnépesedtünk.”
„Direkt indították el, mert így akarták megnézni, milyen hatással lenne kevesebb ember a klímaváltozásra.”
„Hónapokig nem lesz semmi, aztán, amikor szerintük elég ember halt meg, hopp, előkerül a vakcina.”

Képmutatás karantén idején


Elképzelés:
XY: Ne hagyjátok magára a barátaitokat, mert sosem lehet tudni.
ZW: Gondoltam, megkérdezem, mi újság, mivel egyedül élsz?
XY: Jaj, de jó, épp őrlődöm azon, hogy….

Valóság:
XY: Ne hagyjátok magára a barátaitokat, mert sosem lehet tudni.
ZW: Szia! Mi újság? Hogy vagy?
Két nappal később az üzenet még mindig olvasatlan, holott leforgott három videó, nyolc poszt és hat kép.

2020. március 20., péntek

A tökéletes káosz


Sokszor megénekeltem már. 2005 óta írok, vezetek blogokat, csak mindig költözöm Mint egy jó polip, szó nélkül összecsomagolom a motyómat, és viszem tovább oda, ahol éppen jól érzem magam. Egy ismerősöm azt mondta erre, ő már ezt képtelen követni, és biztos van valami mentális hézagom, hogy ezt csinálom. Egy másik ismerősöm viszont azt mondta, hogy ő szereti olvasni, amit csinálok, még ha hisztibe hajlóan ki is akadok néhanapján.