2017. június 30., péntek

Első látásra



„Azt mondták: őrületbe estél őmiatta, akit szeretsz! Én azt mondtam: az élet ízét csak a bolondok érzik igazán…!”


Szerelem csak első látásra van. Tartják, szerintem ez hülyeség. Mert a fellángolást és a szerelmet csak egy hajszál választja el. Másodikra, harmadikra, sőt, akár negyedszerre is leeshet a fatantusz, hogy megtaláltuk azt, akit keresünk. Inkább az erről való beszélgetések olyanok, hogy ha már nincs jobb, akkor oké vagy essen úgy, ahogy puffanni akar. Ismerek olyan embert, aki minden porcikájában irtózott attól, hogy legyen valakije, mert annyi időn keresztül volt egyedül, hogy felfoghatatlanná vált neki a párkapcsolat fogalma. Aztán négy hónappal később esett le neki, amit egy kimerítően unalmas órán mondott el: „képzeld, szerelmes vagyok!” Pedig hogy nem akarta…
Önök ezt elhiszik? Ha nem, akkor csak egy kérdés. Még soha nem történt meg magukkal az, hogy volt egy tárgyuk, ami hihetetlenül ronda volt, de egy nap mégis a legszebbnek látták? Ilyenformán ismerhetek egy embert napok, hetek, hónapok, évek óta, de egy nap azzal kelhetek fel, hogy basszus, én szerelmes vagyok!
Tény, szerintem én vagyok az utolsó, aki beszélhetek arról, mit nevezünk ennek meg annak. Nem azért, mert nem tudom leírni, vagy mert már előttem is voltak jó páran, akik megpróbálták körbeírni, mesélni róla, hanem azért, mert nincs jogom senki gondolatvilágát alapjaiban megrengetni. Azt hiszem.
Nem mellesleg, mindenki másképp gondolkodik erről.
Mentegethetném magam ezzel is, de nem teszem, inkább elkezdem osztani az észt, hogy az én világnézetemben minden dolog, így ez is definiálható. Ha nem is pontosan, csak afféle tapogatózás az asztalon egy sötét szobában, akkor is meg lehet fogni.
Láthatjuk képeken, megfesthetjük, megörökíthetjük. Leírhatjuk, olvashatjuk. Láthatjuk színházban, filmekben, de akár, ha elnézünk az utcán jobbra vagy balra, akkor is találkozhatunk vele. Titkon mindenki erre vágyik, a legigazibb szerelemre.
De két fajta ember van. Az, aki lassan, biztos alapokon nyugvó szerelmet keres. Inkább társra vágyik, mint egy párra. Élhetünk, mint Marci hevesen, de ez is elfajulhat a rajongásig. Ez is lehet odaadó, mindent elsöprő, csak fél méhkasba nyúlni. Ez is szerelem. Sokan mondják, hogy ez nem az, mert lassú víz sose mos partot. De könyörgöm… egy parázsló gyufával is lehet erdőtüzet okozni!
Ő is első látásra lett szerelmes, de ez felveti azt a kérdést, hogy mit jelent az, hogy első látásra? Amikor a szíved elkezd mámorban úszni. Amikor a szépséghibákat ékeknek fogod fel. Amikor a pillanatot megéled, s nem át.
Talán ez az.
Mindenki megéli, csak ki előbb, ki később. Találkoztam olyannal is, aki azt mondta, hogy a lanyhán induló szerelmekből sosem lesz semmi sem igazán. Meg tudom cáfolni. Miért, egy olyan szerelem, ami első blikkre elvakít, mennyivel ígér tartósabb kapcsolatot?
Semennyivel.
A lényeg az, hogy megéled ezt a pillanatot, s szíven üt.
Én sem úszhattam meg, pedig nem úgy készültem neki annak a tavaszvégi napnak, hogy na már most meglátom Őt, vagy nem látom meg Őt. Csak bulizni mentünk egyik barátnőmmel. Egyedül voltam, Ő is. Mikor bezárta a kaput, s odalépett hozzánk, hogy bemutassanak minket egymásnak, már tudtam, hogy nekem lett teremtve. Ilyesmit sokszor érez az ember, de amikor olyan, mintha a szívemet szorítaná meg valaki, majd hirtelen áramlik szét benne a vér, ez az a pillanat. Már ott tudtam. Szerintem akárhányszor találkoztunk is, a szívünk vezérlete miatt, vagy akár azért, mert az összes ismerősünk körülöttünk azon munkálkodott, hogy minél többet legyünk kettesben, de valahogy mindig egymás mellett kötöttünk ki, vagy egymásra találtunk valamilyen formában. Hónapok óta ez jár a fejemben. Reggel vele kelek, napközben neki írok, este érte mondok egy imát. Aztán valahogy mindig megszakad ez az érzés.
Nekünk ez jutott osztályrészül, mert esetünkben egy lassú víz találkozott egy olyannal, aki készen áll már az első látásra dologra.
Szerencsém van, bárhogy alakul(t) is, mert legalább megtapasztaltam egy igazi, kínzóan édes érzést, amit neki megköszönök.
És pont ez a lényeg.
A pillanat.